A mesterséges intelligencia világa 2026-ra elért egy olyan érettségi fázisba, ahol a platformok már nem csupán „okos chatbotok”, hanem komplex, cselekvőképes ökoszisztémák.
A 2026-os év 5 legjobb AI platformja
1. Google Gemini (3.0 Pro & Flash)
A Google legújabb modellcsaládja jelenleg az abszolút piacvezető az ökoszisztéma-integráció és a hatalmas adatmennyiség kezelése terén.
Erőssége: A hatalmas kontextus-ablak (akár 2 millió token). Ez lehetővé teszi, hogy teljes kódbázisokat, órányi videókat vagy több ezer oldalas dokumentumokat elemezzen egyszerre.
Miben a legjobb? Multimodális elemzés (kép, hang, videó együttes kezelése) és a Google Workspace-szel (Docs, Gmail, Drive) való zökkenőmentes együttműködés.
2. OpenAI ChatGPT (GPT-5.1 & Sora 2)
Bár a Google szorongatja, az OpenAI továbbra is a legnépszerűbb „svájci bicska”, köszönhetően a kifinomult érvelési képességeinek.
Erőssége: A kifinomult logikai gondolkodás (chain-of-thought). A legújabb modellek már „gondolkodnak”, mielőtt válaszolnának, ami drasztikusan csökkenti a tévedések számát.
Miben a legjobb? Általános asszisztencia, komplex problémamegoldás és a beépített videógenerálás (Sora).
3. Anthropic Claude (4.5 Opus)
A Claude 2026-ra a fejlesztők és az adatbiztonságra érzékeny nagyvállalatok első számú kedvencévé vált.
Erőssége: A kódolási precizitás és a leginkább „emberi”, árnyalt írásstílus. Statisztikailag kevesebbet hibázik komplex szoftveres feladatoknál, mint versenytársai.
Miben a legjobb? Programozás, hosszú formátumú kreatív írás és etikus, biztonságos vállalati alkalmazás.
4. Perplexity AI (Comet Browser)
A Perplexity már nem csak egy keresőmotor; egy teljes értékű kutatási platformmá nőtte ki magát.
Erőssége: A valós idejű forrásmegjelölés. Nem talál ki dolgokat, hanem minden állítását ellenőrizhető webes forrásokkal támasztja alá.
Miben a legjobb? Piackutatás, tudományos munka és tényellenőrzés.
5. Microsoft Copilot (Enterprise Suite)
A Microsoft a vállalati produktivitás királya maradt azáltal, hogy az AI-t közvetlenül az Office csomagba és a Windows operációs rendszerbe építette.
Erőssége: Az operatív automatizálás. Képes önálló „ágenseket” létrehozni, amik e-maileket küldenek, naptárat kezelnek és Excel riportokat készítenek emberi beavatkozás nélkül.
Miben a legjobb? Munkahelyi hatékonyság, meeting-összefoglalók és céges munkafolyamatok automatizálása.
A mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) fejlődése olyan sebességgel zajlik, hogy ma már a mindennapi élet szinte minden területén érezhető a hatása. Az önvezető autóktól kezdve a diagnosztikai rendszereken át egészen a nyelvi fordítókig, vagy a mesterséges szövegalkotásig és prezentációk készítéséig mindenhol teret nyer a mesterséges intelligencia. De vajon eljön-e az a pillanat, amikor a tanteremben is egy robot tanár áll majd a katedrán? És ha igen, hogyan képzeljük ezt el?
AGI és AI?
A szakértők szerint a jelenlegi AI-rendszerek még csak az úgynevezett ArtificialNarrow Intelligence (szűk mesterséges intelligencia) egy-egy feladatára vannak optimalizálva. Az igazi fordulat akkor következhetne be, ha teret nyerne az Artificial General Intelligence (AGI), mely intelligencia típus képes lenne bármilyen olyan szellemi tevékenységre, feladatra és olyan kognitivitást érintő tulajdonságokra, amire csak az emberek képesek jelenleg. Erről pedig akkor beszélhetünk, ha komoly összefüggéseket, következtetéseket is le tudna vonni az AI, melyből új tudást szerezhetne, vagy helyzetek alapján döntene egyes dolgokról, nem pedig egzakt módon.
Játszadozzunk el a gondolattal egy szélsőséges példával. Képzeljünk el egy rendvédelmi robotot, fegyverrel a kezében, aki/ami észlel egy gyermek után rohanó medvét egy emberekkel teli parkban, mondjuk Biatorbágyon.
A robot egzakt módon programozva van arra, hogy
1. nem ölünk embert
2. nem ölünk állatot
3. nem használunk fegyvert emberek között, stb.
A gyermek csak akkor menthető meg, ha a robot alkalmas a következtetések levonására, kockázatelemzésre, kiértékelésre stb. Vagyis arra, hogy
4. a medve képes kioltani a gyermek életét, a medve a gyermek után rohan, talán erre készül
5. ha lelövi a medvét, akkor megszűnik a veszély,
6. az emberi élet és a gyermek megmentésének az érdeke elsődleges, ami felülírja a kettes és hármas pontot.
Ezt követően a gyermek megmenekül, majd az esti hírekben látjuk, hogy egy korrupt robot lelőtt egy édesapát, aki medvének volt öltözve és játékból, jelmezben kergette a gyermekét.
Szóval, új következtetéseket is le kellett volna vonnia a robotnak, méghozzá olyan dolgokat, amit érett gondolkodású, kritikus szemléletű, racionális ember azonnal lát, felismer, megért:
7. Biatorbágyon nincsenek medvék
8. Analízis: ez nem valódi medve (a jelmez lehet jó, de a mozgás hang, stb. árulkodó.)
A humort nem mellőzve kérdezhetnénk talán azt is, hogy, ha emberi érzelmek tanulására, imitációjára is képes lesz az MI, lehetséges-e, hogy a robot a gyermeket fotózó férfit találja-e el dühében, aki nem a gyermeket védi, hanem fotózgat a háttérben.
AGI és a TANULÁS / TANÍTÁS
Az AGI megjelenése gyökeresen alakítaná át a tanulást is, hiszen az nemcsak információt közvetítene vagy kijavítaná a hibákat, hanem képes lenne alkalmazkodni a tanuló stílusához, tempójához, vagy akár a lelkiállapotához is. Természetesen egy jó tanár is alkalmas erre, de a jó tanárnak lehet rossz napja, fájhat a feje, lehet fáradt. Ezek az emberi dolgok viszont nem jellemzőek robotokra, mert érzéketlenek.
Mindez félelmetesen hangzik. Hányan vagyunk tanárok, akik egy rövid bemelegítő keretén belül felismerjük a diák / diákok lelkiállapotát, majd előrántunk egy – a tervezettnél alkalmasabb – óratervet, vagy ötletet, hogy feldobjuk a hangulatot? Egyáltalán, mi történik akkor, ha nekünk, tanároknak sincs éppen túlságosan jó napunk? Sokszor külső, vagy belső körülmények miatt a hangulatunktól függ, hogy mi fog történni a következő 45 percben, és mennyire lesz hatékony az óra. Nem csoda! Így működik az emberi természet, az emberi lélek. Hatást gyakorol mindenre. Hatást gyakorol ránk és a környezetünkre, akár egy diák viselkedése a tanuló csoportra.
Viszont az AI-nak nincs lelke. „Ő” mindig ugyanaz marad minden helyzetben. Mindig kiszámítható, mindig „tökéletes”. És máris itt egy újabb kérdés! Elképzelhető-e, hogy az emberi lélek jelenléte nélkül menjen végbe akár egyetlen tanóra is? A lélek jelenléte a nevelésben olyan láncszem, olyan kapocs lehet, ami nélkül jelenleg elképzelhetetlen a nevelés és tanítás.
Ugyanakkor a tanár és diák lélek-kapcsolata is fontos. Sokan érezték már életünkben, hogy bizonyos tanárok szorongást, félelmet ébresztettek bennük.
Ez számos – akár élethosszig tartó – hatást gyakorolhat az egyének életére. De természetesen történhet ez másképpen is. Találkozhatunk egy inspiráló magyartanárral, történelemtanárral, akinek hatására tanárrá vagy íróvá válik a tanuló. De ott lebeg a másik lehetőség is, ha az általános iskolában kapunk egy agresszív fizika, matek vagy kémia szakos tanárt, aki miatt a tanuló nem tud úgy figyelni, kedvét szegi a tanulásban és – mivel elvesznek a fontos alapok – a mérnöki életpálya szertefoszlik.
Egy dolog azonban sejthető, méghozzá az, hogy ordítozó robotok valószínűleg nem lesznek a jövőben, hiszen ennek szülői és társadalmi elfogadottsága elképzelhetetlen.
A Tanár a Lélek és az AI
Tanárként, pedagógusként felmerülhet bennünk a kérdés, hogy az AI hogyan kezeli majd az iskolai fegyelmet, a gyermekek lelki világát a jövőben? Alkalmas lesz-e differenciálásra, adekvát megoldásokra és tettekre, ha SNI (sajátos nevelési igény), vagy éppen BTMN (beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézség) merül fel egy adott tanuló csoportban?
Természetesen elképzelhetetlen, hogy fiatal tanulókat magára hagyjon bármely oktatási intézmény egy tanteremben. Az is elképzelhetetlen egyelőre, hogy robotok rohangáljanak a padsorok között. Viszont, az is elképzelhetetlen, hogy az oktatási intézmények lemaradjanak a digitális fejlődésben, hiszen a technológiai és digitális fejlődés megállíthatatlan.
Össze kell fonódnia a tanári kompetenciáknak a digitális oktatással, beleértve az AI kiaknázásának lehetőségeit is. Nem csak az a fontos, hogy az AI milyen feladatokat könnyít meg egy tanár számára, hanem az is, hogy milyen AI-vonatkozású feladatot, projektet adhatunk egy-egy tanulócsoportnak, akár órai munkára, akár projekt feladatra. Készen áll-e a tanár-táradalom, hogy felvegye a ritmust? Van-e kellő akarat, kreativitás, elhivatottság és főként érdeklődés a pedagógusokban, hogy változtassanak az óraterveken és a konvencionális módszereken?
A Digitális Kánaánban áradnak a kész megoldások. Mégis, a jelenlegi helyzetet talán úgy képzelhetjük el, mintha egy ember kezébe adnánk egy fakanalat, hogy főzzön valamit. Az ő kérdése nyilván az lenne, hogy mit főzzön, melyik lábosban, milyen alpanyagokból? Egy tanár pedig azt kérdezi napjainkban, hogy milyen applikációt, programot használjon? Mire? Mikor és hogyan? És egy nem elhanyagolható kérdés, hogy mégis milyen intézményi előfizetéssel?
Egy tanár ismerheti a piacon elérhető applikációkat, tudhatja mi a ChatGPT, Gamma, DALL-E, de nem biztos, hogy képes megtalálni az utat a kiaknázhatóság és a tanítási praktikák ösvényében. Találunk számos AI-val összefüggő oktatást, de olyan Őszinte kurzus kevés van, ahol specifikus területekre, kifejezett XY szakos tanároknak tartanak oktatást, melyből inspirációt és tudást meríthetnének.
Sokan tartanak attól, hogy a technológia kiszorítja a pedagógusokat az iskolákból. Olyan oktatási szakemberek szerint, mint dr. Kelemen Judit oktatáskutató, mindez félrevezető gondolat, hiszen a tanárok szerepe nem szűnik meg, csak átalakul.
Tehát a Digitális bizonytalanság (Digital Uncertainty) nem csak az idősek életében van jelen, hanem a tanárok életében is, mert az MI forradalmának hajnalán járunk. Kreativitásra hív minket az új világ.
Mind a mesterséges intelligencia, mind a digitalizáció egyre inkább része a mai fiatalok mindennapjainak. Minderről a nagybecskereki származású Szűts Zoltán digitálispedagógia-, média- és információstársadalom-kutató, habilitált egyetemi docens, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, a Neveléstudományi Doktori Iskola Digitális Pedagógia modul és az Oktatási Innováció Tanszék vezetője beszélt.
* A mesterséges intelligencia kommunikációs kihívásai — lehetne ez egy előadás címe manapság a világ bármelyik pontján. De melyek is ezek a bizonyos kihívások?
A mesterséges intelligencia legnagyobb kihívása, hogy az emberiség kísértésbe esik-e, és úgy használja a digitális technológiát, hogy közben visszafejleszti a tudását és a kompetenciáit. Ez abban az esetben történik meg, ha például a jövőben a tanulók a házi feladatokat az esetek többségében átgondolt utasítások nélkül a ChatGPT-vel vagy más hasonló programmal íratják meg, a tanárok pedig elfogadják ezt a megoldást. Amit jelenleg mesterséges intelligenciának nevezünk, az alapjában egy nagy nyelvi modell, mely úgy viselkedik, mintha okos volna. Ezt nem olyan nehéz megtennie, hiszen nagy számítási teljesítmény és tanulásra használt adatbázis van mögötte. Csak éppen a válaszai átlagosak, hiányzik belőlük a kreativitás, az a csavar, amely minden egyes emberre jellemző, ha megerőlteti magát. Tehát ha nem erőltetjük meg magunkat, és a gépekre bízunk elnagyolt utasítások alapján feladatokat, egészen egyszerűen el fogunk butulni a jövőben.
* Az ön egyik fő kutatási területe a digitális pedagógia. Megkérhetném arra, hogy összegezze ezt a tudományos területet és annak eredményeit? Melyek az előnyei és melyek a veszélyei a digitális pedagógiának?
— Saját digitálispedagógia-definícióm, melyet az Akadémiai Kiadónál 2020-ban megjelent könyvemben írok le, úgy szól, hogy a digitális pedagógia olyan, az információs társadalomba beágyazott osztálytermi vagy távoktatási módszertanok egysége, amelyben a tanítási és a tanulási folyamat infokommunikációs eszközökre, képernyőkre, adatbázisokra és digitális tartalmakra épül. A digitális pedagógia módszertana eszközfüggő, de ellen kell állnia a technikai elavulásnak. Minél valósághűbb szemléltetésre törekvő multimediális tartalom, magas fokú tanulói interakció és proaktív magatartás, illetve az eszközök tudatos használata jellemzi. Ebből is látszik, hogy milyen összetett fogalomról van szó. Ennek az új pedagógiai paradigmának a legfőbb eredménye az, hogy ha jól használjuk a technológiát, időt és pénzt takaríthatunk meg, erősíthetjük a kooperációt az oktatásban részt vevők között, és mindennél nagyobb tudáshoz férhetünk hozzá. Ha azonban nem használjuk jól, ha nem hiteles forrásokból tanulunk, ha a figyelmünk elkalandozik, és egészen egyszerűen nem tanulunk meg nem csupán adatokat, de összefüggéseket sem észrevenni.
* Mint a digitális pedagógia modul vezetője az egri pedagógiai doktori iskolában hogyan látja az elmúlt évtizedekben végbement változásokat az oktatáson belül?
— Ezek a változások nem egyértelműen pozitívak. Ahelyett, hogy a mobiltelefon vagy a számítógép a tudásszerzés eszközévé vált volna, a figyelem megszerzését szolgálja a közösségi média számára, vagy éppen nagyon gyakran a gyűlöletbeszédet erősíti, és mindezt az iskolán belül. Éppen ezért nem elegendő kiosztani az eszközöket, és megtanítani a használatukat, sokkal inkább a felfedező kíváncsiságot kell életre kelteni a tanulókban, és az élményszerűségen keresztül bemutatni, hogyan képesek ezek az eszközök hatékonyan segíteni a tanulást. Ezen a téren aktív együttműködést hoztunk létre az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája és az Újvidéki Egyetem Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara között publikációk, doktori iskolában tanuló hallgatók, témavezetők és kutatások terén is.
* Az úgynevezett online jelenségek hogyan illeszkednek be a korábbi kommunikációs mintákba? Teljesen felcserélték őket?
— Az új jelenségek mindig átalakítják a korábbiakat, és funkcióváltozásokat hoznak. Példával illusztrálva, a könyv nem szűnt meg a rádió, a televízió, de még az internet megjelenése után sem, csak éppen más szerepet kapott. Az én meglátásom szerint a tudás és a figyelem lehorgonyzását szolgálja. A televízióműsor jelensége sem szűnt meg, hanem helyet kapott az interneten. Mivel politikai és közéleti influencerek képzésével is foglalkozom, ott éppen a könyvekben több mint 500 éve debütált történetmesélés hagyományát visszük tovább.
* Az oktatásban az újabb korosztályokra, azaz a jövő generációira hogyan hat a mesterséges intelligencia? Mik a tapasztalatok? Hasznos vagy kockázatos, vagy pedig mindkettő egyben?
— Van egy téves vélekedés, hogy léteznek egymástól elválasztható nemzedékek, a Z generációt vagy éppen az Alfát megpróbálják néhány jellemzővel leírni. Bár valóban igaz, hogy az életkori sajátosságok jelentősen érvényesülnek a digitális technológia használatában, az olyan tényezők, mint a szülők iskolázottsága, anyagi helyzete, mintaadása, lakhelye, még nagyobb szerepet töltenek be. Gondoljunk bele, hogyan lehet egy kategóriába sorolni egy budapest-belvárosi, tizennégy éves fiatalt, akinek mindkét szülője egyetemi végzettségű, aki nagyon jó anyagi körülmények között él, látja, ahogy a szülei kultúrát fogyasztanak az interneten, okostelefonnal navigálnak, vagy éppen a külföldi nyaralás során valós időben szereznek információkat, egy olyan tizennégy éves fiatallal, akinek a szülei napszámosok, mások az anyagi lehetőségeik, problémáik és vágyaik, másképp férnek hozzá a kultúrához. Ez nem értékítélet, hogy melyik fiatal ér többet, hanem azt mutatja, hogy a jobb helyzetben lévők sokkal tudatosabban használhatják a technológiát, ezáltal további előnyre téve szert. De ettől még nem biztos, hogy tudatosabban is fogják használni. Ezek pedig már egyéni döntések. A Turós Mátyás és Kenyeres Attila egri kollégáimmal végzett kutatásunk kimutatta, hogy a magasabb iskolai végzettségű középiskolások sokkal jobban felismerik a hamis tartalmakat az interneten, míg ha valaki többet használja a TikTokot, könnyebben dől be a hamis tartalmaknak.
* A jövőben felválthatja-e maga a technológia a saját magunk által megszerzett tudást?
— Bizonyos mértékben igen, hiszen lesznek olyan információk, amelyeket nem kell majd megjegyezni, ezt látjuk például a telefonszámok esetében. És attól, hogy már nem jegyezzük meg őket, nem leszünk butábbak. Ugyancsak mások tudását használjuk, ha internetes értékeléseket alkalmazunk, ennek köszönhetően lett az Amazon a világ egyik legértékesebb vállalata. De a tapasztalati tanulást, ismeretszerzést a technológia nem tudja helyettesíteni. Nincs az a mesterséges intelligencia, amely például Szabadka gyönyörű szecessziós épületeit le tudja írni vagy be tudja mutatni úgy, ahogy én ezt rendszeresen láthatom élőben. Az embernek mindig igénye lesz a szépre, ez alapján választ társat, rendezi be környezetét, dönt útvonalak mellett. Az ilyen jellegű tudás mindig emberi és személyes marad.
A promptolási stratégiák olyan módszerek és technikák, amelyeket a felhasználók alkalmazhatnak a ChatGPT-vel való interakciók során annak érdekében, hogy minél pontosabb, relevánsabb és hasznosabb válaszokat kapjanak. Ezek a stratégiák segítenek abban, hogy a felhasználók hatékonyabban kommunikáljanak a modellel, és maximalizálják a kapott információ minőségét.
Miért fontosak ezek a stratégiák?
Pontosság: A jól megfogalmazott promptok segítenek a modellnek jobban megérteni a kérdést vagy feladatot, így pontosabb válaszokat adhat.
Relevancia: A specifikus és kontextusban gazdag promptok biztosítják, hogy a válasz releváns legyen a felhasználó igényeihez.
Hatékonyság: A megfelelő stratégiák alkalmazásával gyorsabban és kevesebb iterációval érhetjük el a kívánt eredményt.
Kontroll: Jobb irányítást biztosít a beszélgetés felett, lehetővé téve a felhasználónak, hogy a kívánt irányba terelje a diskurzust.
Legjobb és legeredményesebb promptolási stratégiák
Specifikusság:
Pontos és konkrét kérdések feltevése.
Példa: „Melyek a legújabb fejlesztések a mesterséges intelligencia terén 2024-ben?” helyett „Mi újság a mesterséges intelligenciában?”
Kontekstuális információk biztosítása:
A kontextus megadása, hogy a modell jobban megértse a kérdést.
Példa: „A munkahelyi hatékonyság javítása érdekében, milyen időgazdálkodási technikákat ajánlasz?”
Több részből álló kérdések:
Komplex kérdések felosztása több részre.
Példa: „Mik a digitális marketing legjobb gyakorlatai? Hogyan alkalmazhatók ezek egy kisvállalkozás számára?”
Példák megadása:
Konkrét példák vagy szcenáriók megadása a jobb megértés érdekében.
Példa: „Hogyan kezeljem, ha egy alkalmazott rendszeresen késik? Mondj egy példát egy megfelelő válaszra.”
Korlátozások és paraméterek beállítása:
Meghatározott keretek és feltételek megadása a válaszokhoz.
Példa: „Sorolj fel három időgazdálkodási technikát, amelyek napi kevesebb mint 10 percet igényelnek.”
Iteráció és finomítás:
A kapott válaszok alapján a promptok finomítása és újrafogalmazása.
Példa: „Kérlek, részletezd jobban a GTD (Getting Things Done) módszert.”
A „prompt” szó jelentései közül a számítástechnika területén leggyakrabban egy olyan szöveges vagy grafikus bemenetre utal, amelyre egy számítógépes rendszer válaszolni fog. Az utóbbi időben, különösen a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) területén, a prompt egy olyan szöveg vagy utasítás, amelyet egy nyelvi modellnek adunk, hogy az adott utasításnak megfelelő választ generáljon.
Mi az a Prompt Engineering?
A prompt engineering a folyamat, amely során a promptokat tervezik és finomítják annak érdekében, hogy a nyelvi modellek (pl. GPT-3, GPT-4) minél pontosabb, relevánsabb és hasznosabb válaszokat adjanak. Ez magában foglalja a prompt szövegének megfogalmazását, kísérletezést különböző megközelítésekkel, és a modellek válaszainak értékelését a cél elérése érdekében.
Prompt Engineering Lépései
Cél Meghatározása: Milyen feladatot szeretnél megoldani? Milyen információt vagy választ vársz a modelltől?
Prompt Megfogalmazása: Írj egy vagy több kérdést, utasítást, vagy szöveget, amit a modellnek megadsz.
Kísérletezés: Próbálj ki különböző megfogalmazásokat és formátumokat, hogy lásd, melyik működik a legjobban.
Válaszok Értékelése: Elemezd a modell válaszait, és állapítsd meg, hogy mennyire felelnek meg a célodnak.
Finomítás: A válaszok alapján módosítsd és finomítsd a promptokat.
Példák Promptokra és Prompt Engineeringre
Egyszerű Promptok
Kérdés-válasz formátum:
Prompt: „Mi a fővárosa Magyarországnak?”
Válasz: „Budapest.”
Feladat elvégzése:
Prompt: „Írj egy rövid bekezdést a klímaváltozás hatásairól.”
Válasz: „A klímaváltozás globális problémát jelent, amely számos ökológiai és gazdasági hatással jár. A hőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, és a tengerszint emelkedése mind hozzájárulnak a környezet pusztulásához és az emberi társadalmakra gyakorolt negatív hatásokhoz.”
Összetettebb Promptok
Kreatív írás:
Prompt: „Írj egy rövid történetet egy kisfiúról, aki egy varázserdőben talál egy beszélő állatot.”
Válasz: „Egy nap, egy kisfiú, nevezzük Péternek, a közeli erdőben játszott, amikor rábukkant egy különös tisztásra. Az erdő közepén egy hatalmas tölgyfa állt, és mellette egy nyuszi üldögélt. De nem akármilyen nyuszi volt ez, mert amikor Péter közelebb ment, a nyuszi megszólalt: ‘Üdvözöllek, Péter! Segítséget keresek egy fontos küldetéshez…'”
Adatok elemzése:
Prompt: „Sorold fel a legfontosabb statisztikai adatokat Magyarországról, mint például a népesség, GDP és munkanélküliségi ráta.”
Válasz: „Magyarország népessége körülbelül 9.6 millió fő. A GDP nagysága 2022-ben körülbelül 170 milliárd USD volt. A munkanélküliségi ráta 2022-ben körülbelül 4.1% volt.”
Specifikus Feladatok
Fordítás:
Prompt: „Fordítsd le ezt a mondatot angolra: ‘A mai időjárás napos és meleg lesz.'”
Válasz: „Today’s weather will be sunny and warm.”
Kódgenerálás:
Prompt: „Írj egy Python függvényt, amely megfordít egy stringet.”
Prompt: „Sorold fel a Naprendszer bolygóit, és írd le, melyiknek van a legnagyobb átmérője.”
Válasz: „A Naprendszer bolygói: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. A legnagyobb átmérőjű bolygó a Jupiter.”
Összetett utasítás:
Prompt: „Írj egy három bekezdésből álló esszét arról, hogyan változtatta meg az internet a mindennapi életünket.”
Válasz: Az esszé tartalmazhatja az internet hatását a kommunikációra, a munkavégzésre és a szórakozásra.
Tippek és Trükkök
Pontosság és világosság: Légy minél pontosabb és világosabb a prompt megfogalmazásakor.
Kísérletezés: Próbálj ki több változatot, és hasonlítsd össze az eredményeket.
Visszacsatolás: Használj visszacsatolást és finomítsd a promptokat a kapott válaszok alapján.
Kontekstuális információ: Adj meg kontextuális információkat, hogy segíts a modellnek releváns válaszokat adni.
A prompt engineering egy iteratív folyamat, amely időt és gyakorlást igényel, de megfelelő technikákkal és stratégiákkal nagyon hatékony eszközzé válhat a nyelvi modellekkel való munkában.
A generatív AI olyan mesterséges intelligencia technológia, amely képes új tartalmak előállítására, például szövegek, képek, zenék, videók vagy egyéb kreatív anyagok létrehozására. Ezt általában nagy mennyiségű adat betanításával érik el, hogy a rendszer képes legyen mintázatok felismerésére és új, hasonló tartalmak generálására. A generatív AI legismertebb típusa a generatív adverszáriális hálózat (GAN), de más típusok, például az autoregresszív modellek és a transzformátorok is gyakoriak. Az OpenAI GPT-3 és GPT-4 modellek példák a generatív AI-ra, amelyek képesek összetett szövegek generálására és emberi interakciók szimulálására.
Itt van néhány fő jellemző és alkalmazás a generatív AI-ról:
Szöveg generálás: Írhat esszéket, történeteket, cikkeket vagy akár programkódot.
Képgenerálás: Új képek létrehozása meglévő adatok alapján, mint például portrék, tájképek vagy művészeti alkotások.
Zenekomponálás: Új zenei darabok készítése különböző stílusokban és műfajokban.
Videókészítés: Animációk és videók előállítása különböző jelenetek és karakterek felhasználásával.
Játékfejlesztés: Játékok tartalmainak, szintjeinek vagy karaktereinek automatikus létrehozása.
A generatív AI sok területen nyújt forradalmi lehetőségeket, de etikai kérdéseket is felvet, például a szerzői jogok, a dezinformáció és a tartalom minősége tekintetében.
Személyre szabott tanulás: Az AI testreszabott tanulási élményeket nyújthat minden hallgató igényeihez igazítva, segítve őket a bonyolultabb fogalmak saját tempójukban történő megértésében.
24/7 segítségnyújtás: A ChatGPT azonnali segítséget nyújthat a házi feladatokhoz, előadás témáinak tisztázásához, és bármikor elérhető forrásokat biztosíthat, elősegítve a folyamatos tanulást.
Fejlettebb kutatás: A hallgatók AI segítségével gyorsan gyűjthetnek és elemezhetnek nagy mennyiségű információt kutatási projektekhez, időt spórolva és növelve a hatékonyságot.
Nyelvi támogatás: Az AI segíthet a nem anyanyelvi beszélőknek fordításokkal, nyelvtani javításokkal és nyelvtanulással, javítva akadémiai írás- és megértési készségeiket.
Előnyök az egyetemi oktatók számára:
Hatékony értékelés: Az AI automatizálhatja a feleletválasztós tesztek értékelését és elsődleges értékeléseket nyújthat írásbeli feladatokhoz, csökkentve az oktatók munkaterhelését.
Tananyagfejlesztés: Az AI segíthet a tananyagok létrehozásában és frissítésében, biztosítva, hogy a tartalom aktuális és átfogó legyen.
Hallgatói teljesítmény elemzése: Az AI elemezheti a hallgatói adatokat, hogy azonosítsa a tanulási hiányosságokat és trendeket, lehetővé téve az oktatók számára a tanítási módszerek megfelelő módosítását.
Adminisztratív feladatok: A rutin adminisztratív feladatok, mint az ütemezés, emlékeztetők és kommunikáció automatizálása több időt szabadíthat fel az oktatók számára a tanításra és kutatásra.
ChatGPT használata az órákon:
Interaktív tanulás: A ChatGPT felhasználható interaktív tanulási modulok létrehozására, ahol a hallgatók az AI-val való gyakorlással és a fogalmak megerősítésével foglalkozhatnak.
Virtuális korrepetálás: Az oktatók a ChatGPT-t használhatják további korrepetálási órák biztosítására, azokat a hallgatókat is kiszolgálva, akiknek extra segítségre van szükségük az órákon kívül.
Vitavezetés: A ChatGPT segíthet az online viták levezetésében, a beszélgetést a témán tartva és releváns információkat nyújtva szükség szerint.
A képességek és a tudás mérése:
Folyamatos értékelés: Az AI használható rendszeres kvízek és formatív értékelések lebonyolítására, amelyek azonnali visszajelzést nyújtanak, segítve a hallgatókat a haladásuk nyomon követésében.
Projektalapú értékelés: Az oktatók olyan projekteket tervezhetnek, amelyek kritikai gondolkodást és kreativitást igényelnek, amelyeket mind AI segítséggel, mind emberi értékeléssel lehet értékelni.
Társértékelések: Az AI elemzéssel kombinált társértékelések alkalmazása átfogóbb értékelést adhat a hallgatói munkáról, biztosítva a sokféle visszajelzést.
A ChatGPT egy mesterséges intelligencia alapú chatbot, amelyet az OpenAI fejlesztett ki és publikált 2022-ben. Képes emberhez hasonló párbeszédeket folytatni, válaszolni a kérdésekre, szövegeket írni különböző stílusokban és témákban, segítséget nyújtani tanulásban és kreatív feladatokban. A ChatGPT-t széles körben használják tartalomgenerálásra, információgyűjtésre, ötletelésre, programozási problémák megoldására, oktatási segédanyagként és még sok más területen.
A ChatGPT története és jelenkora
Széleskörű használat: A ChatGPT-t gyorsan elfogadták és integrálták különböző alkalmazásokba, mint például tartalomgenerálás, ügyfélszolgálat, oktatás és még sok más területen. A modell népszerűsége és hatékonysága miatt számos szervezet és magánszemély is elkezdte használni napi munkája során.
Kezdetek: Az OpenAI kutatócsoport már korábban is foglalkozott nyelvi modellek fejlesztésével, de a ChatGPT egy kiemelkedő mérföldkő volt a generatív nyelvi modellek terén. Az első verziók, mint a GPT-2, bemutatták, hogy a modellek képesek koherens és összetett szövegeket generálni. A GPT-3, amelyre a ChatGPT is épül, jelentős előrelépést hozott a nyelvi megértés és szövegalkotás terén.
Fejlesztés: A ChatGPT-t hatalmas, többnyire szöveges adathalmazokon tanították, hogy értelmezni tudja a nyelvet és képes legyen emberi nyelven, emberhez hasonló válaszokat generálni. Az OpenAI folyamatosan finomította és fejlesztette a modellt, figyelembe véve a felhasználói visszajelzéseket és a technológiai előrelépéseket.
A ChatGPT hatékony használata és korlátai
A ChatGPT számos területen nyújt hatalmas segítséget, például a szövegalkotásban, kutatásokban, tanácsadásban. Ezen felül remekül használható cikkek, blogbejegyzések írásához, kreatív ötletek kidolgozásához, tanulási anyagok összeállításához, vagy akár programozási kódok írásához és javításához.
Ismeretszerzés: komplex témák egyszerű ismertetése
Oktatás és tanulás: tanulási anyagok és összefoglalók készítése
Programozás: kódok írása, hibák megtalálása és javítása
Mire nem használható jól?
Bár a ChatGPT rengeteg területen alkalmazható, vannak olyan feladatok, amelyek megoldására nem alkalmas vagy nem hatékony:
Teljes munkafolyamatok automatizálása: A ChatGPT nem képes teljes emberi munkafolyamatokat önállóan végrehajtani, különösen, ha ezek interakciókat igényelnek más rendszerekkel vagy szoftverekkel.
E-mailek és üzenetek küldése: Bár képes e-mail sablonokat és vázlatokat generálni, nem tudja ezeket automatikusan elküldeni.
Pontos és aktuális információ: Mivel a ChatGPT is korábbi adatokból és információkból tanult, nem mindig nyújt naprakész vagy pontos adatokat, különösen a friss hírekben vagy újdonságokban.
Beszél magyarul?
Igen! A ChatGPT több nyelven is képes kommunikálni, beleértve a magyart is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mivel nyelvi adatokon tanították, és ezekben az adatokban felülreprezentált volt az angol nyelvű adat, tapasztalat szerint az angol nyelvű kérdésekre adott angol válaszok a legpontosabbak és legemberibbek.
Miben más, mint a többi nyelvi modell?
A ChatGPT-n kívül sok más nyelvi modell is létezik. Ezek egy része ingyenes, nyílt forráskódú, mások fizetősek, illetve nem mindegyik érhető el online chat formában.
A nyelvi modellek egyik fontos paramétere a mérete. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mennyire komplex szöveget tud feldolgozni és generálni. A ChatGPT méretét tekintve az e-book írásakor az egyik legnagyobb és legfejlettebb modell. Ez a hatalmas méret és komplexitás lehetővé teszi számára, hogy megdöbbentően jól megértse és értelmezze a felhasználói utasításokat – részben ebből is fakad a népszerűsége.
Azonban a ChatGPT igazi ereje nem csak a méretében rejlik, hanem abban is, ahogyan kezeli a kontextust. Az beszélgetések során a ChatGPT képes megjegyezni és felhasználni a beszélgetés korábbi részleteit, ami lehetővé teszi számára, hogy koherens és értelmes válaszokat adjon, és folyamatosan alkalmazkodjon a beszélgetés alakulásához. Ez a kontextusértési képessége teszi a ChatGPT-t igazán emberivé és hatékonnyá. Más nyelvi modellek is rendelkezhetnek ezzel a képességgel, de a tapasztalat szerint jelenleg a ChatGPT az egyik, ha nem a legjobb a beszélgetés kontextusának kezelésében.
Például, ha a beszélgetés elején adunk egy instrukciót, hogy milyen részletességben, vagy milyen stílusban válaszoljon, azt a beszélgetés későbbi részében is fenntartja. Ha azonos beszélgetésen belül egy korábbi üzenetváltásra hivatkozunk, érti, miről van szó.
Funkciók
Ingyenes verzió
A ChatGPT amellett, hogy remekül érti az emberi nyelvet, kiegészítő funkciókat is kapott, hogy még hatékonyabban tudjunk vele dolgozni. Az ingyenes felhasználók az e-book írásakor a GPT-3.5 modellhez férnek hozzá korlátlanul, és a GPT-4o modellhez korlátozottan. Mindkettő remek mindennapi feladatokra, és alkalmi felhasználóknak tökéletes.
Fizetős verzió
A fizetős verzióban helyet kapott a GPT-4 modell, ami jóval nagyobb, mint elődje, a 3.5-es. Illetve a GPT-4o modellt is korlátlanul használhatjuk, ami a 4-es modellnek egy gyorsabb, egyszerűbb változata. Ez azt eredményezi, hogy a parancsokat jobban megérti, már-már kitalálja, hogy mire gondoltunk. Emellett a nagyobb modellnek hála jobb, emberibb szöveget is generál.
A szövegfeldolgozó képességein felül néhány extra funkciót is kapunk, ha a fizetős modellt választjuk. Ha gyakran használjuk a ChatGPT-t (napi többször), érdemes lehet előfizetni.
DALL-E
A fizetős verzió lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a DALL-E képgeneráló funkcióját használják. Ez az OpenAI képgeneráló modellje, ami képek és vizuális tartalmak létrehozására képes. Például egy marketinges kérhet egyedi grafikákat közösségi média posztokhoz, amelyeket a DALL-E generál számára. A DALL-E-vel generált képeknek van egy jellegzetes stílusa, tapasztalt szemek hamar kiszúrják, ezért publikus anyagokban csak módjával használjuk – léteznek ennél jobb képi modellek. Azonban hatalmas előnye a chat-be való integráció. A kontextust a chat itt is megőrzi, így itt is tudunk a beszélgetésben korábbra utalva képet kérni, vagy a képeket iteratívan módosítani.
A képkezelés a generáláson kívül képes képet értelmezni is. Például egy növényről vagy ételről a fotót betöltve elmondja, mi az, a beszélgetésben pedig további információt kérhetünk róla.
Böngészés
A ChatGPT fizetős verziója valós idejű internetes böngészésre is képes, ami lehetővé teszi, hogy a legfrissebb információkat gyűjtse be nekünk. Ezt a funkciót használva például egy projektmenedzser friss piaci trendeket és versenytársak adatait keresgélheti a döntései megalapozásához. A háttérben nagyvonalakban annyi történik, hogy a kérés alapján megalkot egy keresési kifejezést, amire aztán egy keresőmotorral rákeres. Ezután a talált oldalakat meglátogatja, és összefoglalja nekünk a tartalmát. Tehát „csak” azt találja meg, amit mi is meg tudunk, viszont azt nagyon gyorsan, és kényelmesen összefoglalja nekünk.
Adatelemzés és fájlkezelés
Fájlokat tölthetünk fel, amiket a ChatGPT képes értelmezni. Gyakori felhasználása, hogy egy Excel adattáblát feltöltünk, és abból kérünk kimutatásokat, betekintéseket. De a funkció nem csak Excel-el működik, képes több fajta fájlt is olvasni. Például egy HR munkatársnak segítségéül lehet, aki jelöltek önéletrajzait szeretné áttekinteni és összehasonlítani. Ez a funkció korlátozott
Az MI már számos területét átformálta életünknek, és a tanulás, nyelvtanulás kérdése sem marad érintetlenül.
A hagyományos nyelvtanulási módszerek átformálódnak, fejlődnek, és a technológiai fejlesztések új utat nyitnak az innovatív tanulási és tanítási módszerek előtt, kiaknázva az MI erejét, potenciálját.
Ez a cikk az integráció jelentőségét tárgyalja, bemutatja a különböző MI technológiákat és a mesterséges intelligencia nyelvtanulásban rejlő előnyeit, valamint a jövőbeli trendeket.
Sajnos nem időutazásról beszélünk. Az MI jövője most van!
A modern technológia gyors fejlődése új lehetőségeket kínál a nyelvtanárok számára, hogy interaktívabbá és élvezetesebbé tegyék a nyelvórákat. Számos applikáció áll rendelkezésre, amelyek segítségével a tanárok változatos és kreatív feladatokat adhatnak diákjaiknak. Az alábbiakban tíz ilyen applikációt és azok felhasználási lehetőségeit ismertetem.
1. Kahoot
A Kahoot egy játék alapú tanulási platform, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy kvízeket hozzanak létre. Ezek a kvízek lehetnek versenyszerűek, és azonnali visszajelzést adnak a diákok számára.
Feladat példa: Készítsen egy kvízt a legutóbbi nyelvtani óra anyagából. Például, kérdések a múlt idő használatáról, ahol a diákoknak ki kell választaniuk a helyes igeidőt.
2. Nearpod
A Nearpod egy interaktív prezentációs eszköz, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy különböző médiatartalmakat, kvízeket, szavazásokat és nyílt végű kérdéseket integráljanak a leckéikbe.
Feladat példa: Hozzon létre egy interaktív prezentációt egy adott témáról (például „Az időjárás leírása angolul”), és integráljon kvízeket és nyílt végű kérdéseket a tananyag megértésének ellenőrzésére.
3. WordArt
A WordArt egy szófelhő-készítő eszköz, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy vizuális módon jelenítsenek meg szavakat és kifejezéseket.
Feladat példa: Kérje meg a diákokat, hogy írják le egy történet vagy szöveg legfontosabb szavait, majd készítsen belőle egy szófelhőt. Ez segít a főbb témák és kifejezések kiemelésében.
4. Quizlet
A Quizlet egy tanulási eszköz, amely flashcardokat, kvízeket és tanulási játékokat kínál. Lehetővé teszi a diákok számára, hogy saját tempójukban tanuljanak és gyakoroljanak.
Feladat példa: Készítsen flashcardokat az új szókincsből, amelyeket a diákok önállóan tanulhatnak. A Quizlet segítségével kvízeket is készíthet a szókincs gyakorlásához.
5. Duolingo for Schools
A Duolingo egy nyelvtanuló alkalmazás, amely játékos formában segíti a nyelvtanulást. A Duolingo for Schools lehetővé teszi a tanárok számára, hogy nyomon kövessék diákjaik fejlődését és különböző feladatokat osszanak ki.
Feladat példa: Adjon meg egy heti célt a diákoknak a Duolingo alkalmazásban, például 100 XP elérése egy adott témában, mint például „Ételek és italok”.
6. Padlet
A Padlet egy online táblafal, amely lehetővé teszi a diákok és tanárok számára, hogy együttműködjenek, megosszák ötleteiket és projektjeiket.
Feladat példa: Indítson egy csoportos projektet, ahol a diákok egy közös táblára gyűjtenek információkat egy adott kultúráról vagy ország nyelvéről.
7. Flipgrid
A Flipgrid egy videóalapú tanulási eszköz, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy videók formájában osszák meg válaszaikat és gondolataikat.
Feladat példa: Kérje meg a diákokat, hogy készítsenek rövid videót, amelyben bemutatkoznak és beszélnek a hobbijaikról, majd osszák meg a videókat a csoporttal.
8. Edpuzzle
Az Edpuzzle egy olyan platform, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy interaktív elemeket (kérdéseket, megjegyzéseket) illesszenek be a videókba.
Feladat példa: Válasszon ki egy rövid filmet vagy videóklipet, és helyezzen el benne megértési kérdéseket, amelyekre a diákoknak válaszolniuk kell nézés közben.
9. Google Classroom
A Google Classroom egy online oktatási platform, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy feladatokat osszanak ki, visszajelzéseket adjanak és nyomon kövessék a diákok fejlődését.
Feladat példa: Készítsen egy heti házi feladatot, ahol a diákoknak írniuk kell egy esszét egy adott témáról, majd adják be a Google Classroomon keresztül.
10. ChatGPT
A ChatGPT egy fejlett nyelvi modell, amely segíthet a diákoknak a nyelvgyakorlásban és a kreatív írásban. A tanárok használhatják a ChatGPT-t különféle feladatok létrehozására és személyre szabott visszajelzések adására.
Feladat példa: Kérje meg a diákokat, hogy írjanak egy rövid történetet vagy dialógust egy adott témáról, majd használja a ChatGPT-t, hogy visszajelzést adjon a szövegről, javítsa a hibákat és javaslatokat tegyen a javításra.
Ezek az applikációk és eszközök különböző módon gazdagíthatják a nyelvórák tartalmát, elősegítve az aktív részvételt és a kreatív tanulást. Használatukkal a tanárok változatos, interaktív és élvezetes feladatokat adhatnak diákjaiknak, amelyek elősegítik a nyelvtudás mélyebb elsajátítását és fenntartják a diákok érdeklődését.
